Interjú Németországban

Most voltak az első koncertek Ázsián kívül, szombaton és vasárnap. Idegesek vagytok?

Kai: Igen, azok vagyunk.

A közel múltban megváltoztattátok a neveteket Gazette-ről the GazettE-re. Mi az oka ennek?

Ruki: Vizuális okok miatt. A the GazettE felirat állítólag hatással van a logót nézőre.

Hogyan készülnek a The GazettE dalok?

Ruki: Először a zenét csináljuk meg, aztán írunk rá dalszöveget.

Mikor kezdődik a következő európai turné?

 [mindenki nevet]
Ruki: Majd be fogjuk jelenteni, mikor lesz a következő alkalom.
Kai: Nagyon szeretnék újra Németországban játszani.

Melyik banda tag írja a dalszövegeket, a zenét, és honnan kapjátok az ihletet? Tudnátok egy konkrét példát mondani erre?

Ruki: [felemeli a kezét] Én írom a szöveget. Sokszor ihletnek szomorú dolgok, például háborúk, vagy gyilkosságok, amiket a hírekben hallani. A dal, ami ezt kifejezi, a Saraba a DISORDER albumról. Bár inkább a Japánban lévő helyzetet mondja el.

Mi befolyásolja a zenét?

Aoi: Ezek nem specifikus tényezők. A zenekar tagjai ízléséről szól. Mindenki belerakja, amit akar.

Az első Ázsián kívüli koncert Németországban került megrendezésre. Miért pont ez, az összes többi hely közül?

Ruki: Nincs különösebb oka.
Kai: Mindenhol szeretnénk játszani a világon, hogy megmutassuk a stílusunkat.

Kik a zenei/művészeti bálványaitok?

Aoi: Mielőtt a the GazettE megalakult, szerettük a japán rock zenekarokat, persze mint az X JAPAN vagy a LUNA SEA.

Vannak olyan nyugati zenészek, akiket bálványoztok?

Ruki: [gondolkozik, de csendben marad]
 [mindenki nevet]
Aoi: Helloween?

Honnan származik a the GazettE név, és mit jelent?

Ruki: Gazette szó alapja a casette. Kicsit megváltoztattuk, így jobban hangzik. A casette kifejezés is azt sugalja, hogy nem egy erősen technikai jellegű zene, minden hangszeren mi játtszunk, illetve mi írjuk a dalokat. Egyszerűbben: mindent a saját kezünkkel csináltunk.

Hogyan ismertétek meg egymást?

Ruki: Uruha, Reita és én először egy zenekarban játszottunk. Aoi és Kai pedig egy másik zenekarban voltak, ezért valamilyen szinten riválisok voltunk. Egy másik dobossal kezdtünk, aztán jött Kai, és megalakult a banda.

A magán életben is barátok vagytok?

Ruki: Jelenleg egyáltalán nincs szabad időnk. Mindig együtt vagyunk.
Aoi: Megértjük egymást, mint barátok.

Miért csináltok zenét?

Ruki: Nincs más módja, hogy kifejezzem az érzéseimet, csak a zene.

Olyan zenekarok, mint a Dir en Grey, vagy a MUCC, festenek egy képet a visual kei stílushoz. Milyen módon látjátok magatokat hozzájárulni ehhez?

Uruha: Megvan a saját stílusunk és a saját zenénk. Nem akarjuk, hogy kategorizáljanak minket az emberek.

A legutóbbi turnétok Japánban volt,‘Nameless Liberty’névvel. Ezek a betűk láthatóak az album borítóján is: NIL. Van valami különleges jelentése nektek?

Ruki: Kifejezi a magától értetődő jövőbeli sikert általunk vagy mások által.

Láttátok már a Bonn-t?

Kai: Sajnos nincs időnk se város nézésre, se semmire.
Aoi: Én sétáltam ma és láttam Beethoven házát.

A megjelenésetek az összkép egyk része?

Ruki: A képet első sorban a zene és a szöveg alkotja. A stílus, a ruhák nem kapcsolódnak hozzá szorosan. A ruháink CD-ről CD-re változnak.

Van valami amit feltétlenül meg szeretnétek nézni Németországban?

Kai: Sajnos lemaradtam a FIFA világ kupáról.…
 [mindenki nevet)]
Aoi: Tavaly felvettünk egy promóciós filmet a Cassis-ről Ausztriában. Volt egy megállónk Frankfurt am Main-ban. Akkoriban többet akartunk látni Németországból.
Kai: Tényleg nagyon boldog vagyok, hogy itt vagyunk.

Különleges módon készültök fel a Németországi koncertre? Nagy különbség van Németország és Japán között?

Ruki: Ugyanúgy koncertezünk itt, mint Japánban. Nem teszünk külömbséget a rajongók között, ugyan olyan fontosak nekünk a német rajongók, mint a japánok.